A Prelátus üzenete (2024. március 15.)

A nagyhét közeledtével az Opus Dei prelátusa arra hív minket, hogy gondolkodjunk el, hogyan tudjunk életünkkel megmutatni Krisztust.

Drága gyermekeim, Jézus oltalmazza leányaimat és fiaimat!

Közeledik a nagyhét és ez már most arra hív minket, hogy elmélyítsük elmélkedésünket a kereszten függő Jézus Krisztusról. A nagyböjt liturgikusan segít nekünk ebben, hiszen mint a keresztény élet minden dimenziója, ez is arra vezet bennünket, hogy azonosuljunk Jézussal. Eszembe jutnak azok a szavak, amelyeket Szent Josemaría gyermekei egy csoportjához intézett: "Mutassátok meg világosan, hogy ti vagytok Krisztus, életetekkel, szeretetetekkel, szolgálatkészségetekkel, munkakedvetekkel, megértésetekkel, a lelkek iránti buzgóságotokkal" (1974. június 13.). A kegyelem segítségével mindig növekedhetünk a szeretetben, amely nem marad felszínes, hanem a másokért való aggódásban is megnyilvánul. A szolgálat szelleme, a tényleges vágy, hogy tettekkel szeressünk minden embert úgy, ahogy van - erényeivel és hibáival együtt -, mert kicsinységünk ellenére az Úr arcát tükrözzük.

Krisztus kinyilvánításának másik módja az engedelmesség. A nagyhéten arról elmélkedünk, hogy Jézus "megalázta magát, és engedelmes lett a halálig, sőt a kereszthalálig" (Fil 2,8). Javaslom, hogy folytassátok az elmélkedést az engedelmességről szóló levélről, amelyet a múlt hónapban küldtem nektek. Mint mondtam, intelligens engedelmességet kell élnünk, amely beépül a szabadságunkba. Így nem hagyjuk, hogy az események magukkal sodorjanak bennünket, hanem olyan szívünk lesz, amelyik odafigyel arra, hogy Isten mit akar mondani nekünk az embereken és a körülményeken keresztül.

Néhány nap múlva Szent József ünnepét ünnepeljük. Életén elmélkedve láthatjuk, hogy az öröm pillanatai mellett nem hiányzott a bánat és a kétség sem. Bízva az Isten számára készített terveiben, megtalálta a boldogságot, amely nem annyira a külső dolgoktól függött, hanem a Jézussal és Máriával való egyesüléstől. Mi is kérhetjük, hogy tanítson meg minket arra, hogy jobban bánjunk Jézussal és Máriával, és így legyen erőnk és örömünk mások szolgálatára.

Számítok az imáitokra a szándékaimért. Ezek között van az a munka, amelyet a Szentszékkel együtt végzünk a Statútumok adaptálásáért. Néhány héttel ezelőtt barátságos és családias légkörben találkoztunk a Klérus Kongregációjában. Imádkozzatok továbbra is békével és derűvel e munka következő lépéseiért.

Minden szeretetemmel megáldalak benneteket!

Atyátok,

Fernando Ocáriz

Róma, 2024. március 15.