Drága gyermekeim, Jézus oltalmazza leányaimat és fiaimat!
A püspöki szinódus megünneplése, ahogy az várható volt, különböző hírek és kommentárok témája a médiában. Amellett, hogy imádkozunk ezért az egyházi eseményért, amelyre előző üzenetemben meghívtalak benneteket, most azt szeretném javasolni, hogy röviden elmélkedjünk az Egyház isteni és emberi valóságának néhány szempontjáról.
A további megfontolások előtt azzal szeretném kezdeni, hogy Atyánk szavaival élve felidézem, hogy "az Egyház: a közöttünk jelenlévő Krisztus; Isten, aki eljön az emberiséghez, hogy megmentse azt, kinyilatkoztatásával hív minket, kegyelmével megszentel, állandó segítségével támogat minket a mindennapi élet kis és nagy küzdelmeiben" (Es Cristo que pasa, 131. sz.). Krisztusnak az Egyházzal való ilyen azonossága miatt érthető Szent Ciprián jól ismert és erős állítása: "Senkinek sem lehet Isten az Atyja, ha nem az Egyház az Anyja" (A Katolikus Egyház egységéről, 6).
Az Egyház Krisztus, és így mi, férfiak és nők is Krisztusba olvadtunk a keresztség által; és ebben az emberi elemben a sok szentség mellett az emberi gyengeség sok megnyilvánulása is jelen van. Gyengeség - a sajátunk és másoké -, amely nem ingathatja meg hitünk erejét, hogy megvalljuk "unam, sanctam, catholicam et apostolicam Ecclesiam".
A Mű iránti szeretetünk szükségszerűen együtt jár az Egyház iránti szeretetünkkel. Atyánk katolikus, egyetemes értelemben mondja nekünk: "Gyermekeim, nem tekinthetünk csak a Műre: mi először és mindig az Anyaszentegyházra tekintünk" (Levél 1951-IX-14., 27. pont).
Szent Ágoston azt mondta, hogy "az Egyház a kiengesztelt világ" (96. prédikáció, 8.), vagyis azáltal fejlődik, hogy a világot kiengeszteli Istennel. Az Egyházban ez a nagy apostoli küldetése mindenkinek, csodálatos egységben a számtalan intézmény és kezdeményezés sokféleségében. A világnak Istennel való megbékélése azt jelenti, hogy békét adunk ennek a világnak, amelyet annyira megtépáztak a megosztottságok és háborúk, mint például a jelenlegi Ukrajna és Oroszország közötti, vagy a legutóbbi, a Szentföldön zajló háborúk. Maradjunk szoros egységben az egész egyházzal a békéért való könyörgésben, amely természetesen nagyon is jelen volt az október 5-i imámban Fatimában. Mi is csatlakozzunk majd nagylelkűen ahhoz az imanaphoz, böjthöz és bűnbánathoz, amit Ferenc pápa meghirdetett október 27-re.
És ne hagyjátok abba az imádkozást a Mű Statutáinak jelenlegi tanulmányozásáért is, ahogy azt a szeptemberi üzenetben kértem.
Minden szeretetemmel megáldalak Benneteket.
Atyátok,
Róma, 2023. október 21.