A Prelátus levele (2019. április 9.)

Nagyhét előtti héten, Msgr. Fernando Ocariz arra hív minket, hogy szemléljük Krisztust a kereszten és elmélkedjünk személyes nyitottságunkon Isten akarata iránt.

Lelkipásztori levelek és üzenetek
Opus Dei - A Prelátus levele (2019. április 9.)

Drága gyermekeim, Jézus oltalmazza leányaimat és fiaimat!

A közeledő Nagypénteken a megfeszített Krisztus előtt fogjuk szemlélni megváltó szeretetének nagyságát. Azt a szeretetet, amely Őt a teljes önátadásra és az Atyaisten akaratának való engedelmességre vezette.

Krisztus követésünk, a vele való azonosulásunk, a körülményeink közepette minket is arra vezet, hogy feltétel nélkül rendelkezésre álljunk az apostoli küldetés kihívásaiban és követelményeiben. Mindennapi utunk során fel akarjuk fedezni Krisztus hangját, mert Ő arra hív, hogy kitágítsuk a látókörünket. Szent Pál szavai szerint mi is „mindenkinek mindene” akarunk lenni (vö. 1 Kor 9,22).

A rendelkezésreálláson gondolkodva úgy látom, hogy ezekben a hetekben - Guadalupe boldoggáavatásához közeledve – segíteni fog nekünk, ha végig gondoljuk, hogyan tágult ki az ő élete, amikor Isten terveinek szentelte. Guadalupe örömmel és ösztönösen engedte, hogy Isten vezesse egyik helyről a másikra, egyik munkából a másikba. Az Úr táplálta a képességeit és tehetségét, fejlesztette a jellemét és megsokszorozta életének a gyümölcseit.

Isten sokakkal fog jót tenni rajtunk keresztül, gyengeségeink és hibáink ellenére, ha mi nyitottak vagyunk, hogy hallgassunk, hogy szolgáljunk és engedjük, hogy segítsenek nekünk, egyszóval, ha szeretjük az Ő akaratát. Szent Josemaría így írt: „Ez a saját akaratunkról való lemondás isteni játéka” (1974. február 14. levél, 5. pont). És mindig és mindenben Isten gyermekeinek szabadságával és örömével.

Minden szeretetemmel megáldalak benneteket!

Atyátok,

Róma, 2019. április 9.