A Prelátus üzenete (2026. november 17.)

Az Opus Dei prelátusa arra buzdít, hogy reménnyel és örömmel éljünk az Isten szeretetének bizonyosságára támaszkodva, valamint hogy intenzívebben imádkozzunk a világ szükségleteiért.

Drága gyermekeim! Jézus oltalmazza leányaimat és fiaimat!

Mint minden év novemberének napjain, igyekszünk imáinkban különösen szem előtt tartani az elhunytakat, remélve, hogy ők is és mindannyian eljutunk a mennyországba.

Ez a remény, az örömmel együtt – a reményben derűsek (vö. Róm 12,12) –, „arra késztet minket, hogy az életet olyannak lássuk, amilyen: szép, Istentől való. A remény új látószöget ad mindennek” (Szent Josemaría, 38. levél, 150. pont).

Gyengeségeink ellenére mindig megmarad ez a bizonyosság: „Míg élünk, Istennek élünk, s ha meghalunk, Istennek halunk meg. Tehát akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk.” (Róm 14,8). Milyen jót tesz nekünk az a tudat, hogy „az Úréi vagyunk”! Ez a hit, a remény alapja, az öröm és a béke forrása, amelyet Szent Pál mindenkinek kíván: „Töltsön el benneteket a reménység Istene teljes örömmel és békével a hitben, hogy a Szentlélek erejével bővelkedjetek a reményben.” (Róm 15,13)

Az Úr minden pillanatban szeretettel tekint ránk (vö. Isten barátai, 307.), és megadja a kegyelmét, hogy szemlélhessük Őt abban a reményben, hogy a világ közepén egyre inkább szemlélődőkké válhassunk. Az Úr szeretetteljes szemlélése megnyitja a lelkünket és a szívünket mások felé is, mert minél jobban megismerjük és szeretjük Őt, annál inkább megtanuljuk másokat az Ő szemével nézni.

Nem hagyjuk figyelmen kívül sem saját személyes nehézségeinket, sem azokat, amelyeket a sok helyen tapasztalható, kereszténységtől eltávolodott környezet jelent. Mindazonáltal „az élet próbatételei közepette a reményt az Isten szeretetének szilárd és bátorító bizonyossága táplálja, amelyet a Szentlélek önt a szívekbe. Ezért nem csal meg (vö. Róm 5,5)” (XIV. Leó pápa üzenete, 2025. június 13.).

Ez a szilárd és bátorító bizonyosság Isten szeretetében arra kell, hogy ösztönözzön minket, hogy még intenzívebben imádkozzunk a világ számos szükségletéért. Ezekben a napokban imádkozzunk különösen a pápa Uruguayba, Argentínába és Peruba tett, most véget érő útjának gyümölcseiért. És továbbra is kísérjük imádságunkkal a leendő diakónusokat, akik a 21-én fogják megkapni a szentelést.

Már az advent küszöbén állunk, ami a remény különleges idején, minden szeretetemmel megáldalak benneteket,

Atyátok,

Fernando Ocáriz

Róma, 2026. november 17.