Drága gyermekeim, Jézus oltalmazza leányaimat és fiaimat!

Május 19-én ünnepeljük pünkösd ünnepét, amely alkalom arra szolgál, hogy különösen megemlékezzünk a Szentléleknek a születő egyházra való látható eljöveteléről. A Vígasztaló megtisztító tűz és lendületes szél formájában új bölcsességet, új szeretetet és bátor evangelizációs lendületet adott az apostoloknak.

Ugyanakkor ez az ünnep alkalmat ad arra, hogy elmélkedjünk, hálát adjunk és megnyissuk lelkünket a Szentlélek, a végtelen Szeretet tevékenysége előtt. A megszentelő kegyelem által egyre inkább azonosít minket Krisztussal, és Krisztusban egyre inkább az Atya Isten gyermekeivé tesz bennünket.

Pünkösd ünnepére készülve talán segíthet nekünk, ha a következő napokban újra elmélkedünk Szent Pálnak ezeket a szavait: „Akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. Nem a szolgaság lelkét kaptátok ugyanis, hogy ismét félelemben éljetek, hanem a fogadott fiúság Lelkét nyertétek el, általa kiáltjuk: Abba, Atya!” (Róm 8,14-15) Azonnal eszembe jutnak Atyánknak azok a szavai, és biztos vagyok benne, hogy sokaknak közületek szintén, amelyek, egy madridi villamoson 1931. október 16-án történt eseményt mesélnek el: "megéreztem Isten aktív jelenlétét, aki ellenállhatatlanul arra indított, hogy a szívem mélyéből gyengéd egyszerűséggel így szólítsam meg: Abba! Pater!" (1959. január 9. levél).

Így született meg Szent Josemaría szívében az istengyermekség tudata, mint a Mű szellemiségének alapja. Ez a gyermekség szükségszerűen folytatódik a testvériségben az Egyházban - és a Műben mint az Egyház kis részében - és az apostoli lendületben.

Mindezt és még sok más dolgot is sokszor olvastatok és elmélkedtetek már a Szentlélekről és az istengyermekségről. De ne fáradjunk bele, hogy elmélkedjünk róla és hálát adjunk ezért a természetfeletti valóságért. Megpróbálhatjuk megújult reménységgel megélni, hogy az Úr segítségével, mivel a Szentlélek által Isten leányai és fiai vagyunk Krisztusban, mi is egyre inkább meg tudjuk élni ezt a testvéri szeretetben és a mások iránti szolgálatban.

Ahogyan gyakran emlékeztetlek benneteket, számítok mindannyiótok imáira, cor unum et anima una (ApCsel 4,32) - ez mindannyiunk dolga - a Statuták folyamatos tanulmányozásáért. E hónap elején került sor a Dikasztérium négy tagjának és az Opus Dei négy kánonjogászának, három professzornak és egy professzorasszonynak az első találkozójára. A második ilyen találkozót június végére tervezik, és valószínűleg a nyár után folytatódik. A cél az, hogy a lehető legjobban felvázolják a Mű statútáit, követve a pápa kérését, hogy "meg kell őrizni a karizmát" (Ad charisma tuendum), azaz meg kell őrizni annak lényeges elemeit (világi és főként laikus jelleg, a laikusok - férfiak és nők - és a papok közös hivatásának egysége stb.) Pünkösd ünnepe segít bennünket abban, hogy ezeken a munkákon keresztül is a Vígasztaló működésére bízzuk magunkat, egyenként és családban éljük meg a gyermekség szellemiségét, amelyről fentebb beszéltem.

Május 25-én, ha Isten is úgy akarja, a Mű huszonkilenc tagjának pappá szentelésére kerül sor. Legyenek ők is nagyon jelen imáinkban, különösen az elkövetkező napokban.

Pünkösdöt május közepén fogjuk ünnepelni. Talán hasznos lehet, ha elgondolkodunk azon, hogy a Szűzanya, mint minden kegyelem közvetítője, (ahogy Krétai Szent András mondta) "az anya, akitől a Lélek leszáll minden férfira és nőre" (II. Mária-homília).

Minden szeretetemmel megáldalak benneteket,

Atyátok

Róma, 2024. május 15.