Drága gyermekeim, Jézus oltalmazza leányaimat és fiaimat!

November heteiben különösen imádkozunk minden elhunytért. Különösen gondolunk a Mű sok-sok hívére, akik már elköltöztek ebből a világból, a családunk elhunyt tagjaira és azokra, akiket földi életükben ismertünk.

Ugyanakkor tudjuk, hogy nem a halálé az utolsó szó. Milyen csodálatos reményt nyújt nekünk a hit! A mennyei dicsőség reménye olyan remény, amely “pedig nem csal meg, mert a nekünk ajándékozott Szentlélekkel kiáradt szívünkbe az Isten szeretete.” (Róm 5,5) Arról van szó, hogy “Isten megajándékoz a reménnyel, mely az élet felé, az örök öröm felé vonz bennünket. A remény horgony, amely a másik oldalon van beakasztva.” (Ferenc pápa, 2020.XI.2.)

Azonban természetes, hogy a halállal kapcsolatban néha beférkőzik a lelkünkbe a nyugtalanság vagy a csüggedés árnyéka. Igyekezzünk ilyenkor gyorsan reagálni, forduljunk Szűz Máriához, aki a Reménység anyja és Örömünk oka. Így, az Istentől kapott örömteli reménnyel megújul a belső erőnk, hogy szolgáljunk másokat.

Adjunk hálát Istennek a prelatúra, most felszentelt huszonnégy új diakónusáért, imádkozzatok értük továbbra is, és azokért is, akik az Egyházban a papságra készülnek!

Minden szeretetemmel megáldalak benneteket,

Atyátok,

Róma, 2020. november 25.