Opus Dei

Lidwine elmeséli, hogyan éli meg hivatását a hétköznapokban mint feleség és anya. Békét talál abban a bizonyosságban, hogy ott van, ahol Isten akarja, és az Opus Deiben kapott képzés segít neki fenntartani barátságát Istennel, és az Ő szemével látni a dolgokat.

Rafael de Castro Manglano az Opus Deinek, a Katolikus Egyház személyi prelatúrájának tagja, numerárius. Életét a szervezet karizmája mentén alakította, az apostolkodás szolgálatába állította, a nőtlenséget is vállalva. Nyolc éve az Opus Dei Orbánhegy Collegium vezetője és a Navarrai Egyetem magyarországi képviselője.

Pau zenész és festő. Ezen a két művészeti ágon keresztül nagyon személyes kapcsolatot ápol Istennel. Ebben a videóban elmondja, hogyan változtat imává minden egyes dolgot, amit csinál: amikor egy graffitit fest, vagy koncertet ad a barátaival... És mindig élvezi, ahogyan ő mondja, "mint egy törpe"

Pedro Ballester (1996-2018) az Opus Dei numeráriusa volt Nagy-Brittaniában, és 21 évesen csontrákban halt meg az életszentség hírében. Ebben a dokumtumfilmben fiatalkori felvételek és fényképek láthatók, valamint interjúk a szüleivel, testvéreivel, egyetemi barátaival.

Larissa, protestáns volt, és volt egy katolikus brazil barátja. Azt gondolta először, hogy majd a fiú megtér (és a fiú ugyanezt gondolta róla). Eljött egy pillanat, amikor a különbség megoldhatatlannak látszott. De a Google segített a problémában.

Catarina Oportóban él és szociális munkásként dolgozik. Tinédzserként kereste a békéjét, de mindaddig nem találta, amíg rá nem jött, hogy Isten megadta neki azt az imádságban, a családjában és a hajléktalan emberekkel végzett munkájában.

Teresa nagyon elfoglalt ember volt, de sok kérdés nyugtalanította: mit kellene tennem? Milyen szerepem van ebben az életben? Mit hagyok magam után ebben a világban?

Hirtelen minden teljesen megváltozott. Abban a 10 percben, amíg az orvossal beszéltünk, Álvaro élete gyökeres fordulatot vett: „Féltem. Féltem a fájdalomtól, a bizonytalanságtól, féltem attól, hogy a kicsi szenvedni fog…”

"Hidegzuhanyként ért" , vallja be Vão. A lánya, Pilar Down-szindrómával született. Később elvesztette a fiát, aki belefulladt a medencébe. "Mindenn nap felkelek újra, és hiszem, hogy megéri és hálát adok az Istennek", mondja Vão derűs mosollyal.

Branislavot novemberben szentelték diakónussá. A szertartást a koronavírus-járvány kellős közepén tartották meg családtagok jelenléte nélkül, édesapja azonban – aki a 80-as években katolikus aktivistaként tevékenykedett a kommunista Csehszlovákiában – írt neki ez alkalomból egy levelet.